xxxxxA mágikus bestiák talán leghíresebb és az egyik legnehezebben elérhető csoportja. Nőstényeik általában nagyobbak és agresszívebbek a hímeknél, de az utóbbiakhoz is csak speciálisan képzett, hozzáértő varázsló közelítsen!!! A sárkánybőr, -vér,- szív, máj és -szarv komoly varázserővel bíró, keresett cikkek, a sárlánytojás azonban A-kategóriájú. kereskedelmi forgalomba nem hozható árunak minősul. A sárkányok családjába tíz faj tartozik. Ezek néha kereszteződnek egymással, így ritka hibridek jöhetnek létre. A telivér fajok a következőek:
(Én 5 fogok belőle megemlíteni! A könyvben mind a 10 benne van)
Az egyetlen távol-keleti sárkányfaj. Külseje igen szembetűnő. Testét sima, vörös pikkelyek borítják, fitos orrban végződő pofáját aranyszínű tüskék veszik körül, szeme látványosan kidülled. Nevét annak köszönheti,hogy ha ingerli, orrlyukain át gomba alakú tűzgomolyagot fúj. Testsúlya 2-4 tonna, a nőstény nagyobb, mint a hím. Élénkpiros, arannyal pottyözött tojásának héja nagyra becsült varázsszer a kínai mágiában. A gömblángsárkány agresszív, de fajtársai közül közelségét a többi sárkánnyal jobban tűri. Néha még vadászterületé is hajlandó megosztani egy-két másik sárlánnyal. Mindenféle emlőst elfogyaszt, de legjobban a sertést és az embert kedveli.
A walesi zöldsárkány remekül beleolvad hazája buj zöld mezőiba, bár fészkét a hegyvidéken rakja, ahol-az állomány fennmaradását biztosítandó- rezervátumot jelöltek ki számára. Az ilfracombe-i incidens ellenére ezzel a sárkánnyal van a legkevesebb gond. Az opeleye-hoz hasonlóan főleg juhokra vadászik, ám az emberek elől bújik. A walesi zöldsárkány jellegzetes, meglehepően dallamos üvöltése könnyen felismerhető. Tüzét karcsú csóvákban fújja. Tojása földszínű, zülddel pöttyözött.
A legveszedelmesebbnek tartott sárkányfaj. Kimodottan óriásgyíkszerű testét fekete pikkelyek borítják. Szeme sárga, szarvai és a farkából kiálló tüskék bronzvörösek. Kivételesen hosszú lánygcsóvát tud fújni, akár 15 métereset is. Cementszürke tojásának héja rendkívül kemény. Áttöréséhez a kicsinyek kikelésükkor farkukat használják, amelyen addigra kifejlődnek a tüskék. A magyar mennydörgősárkány kecskét, juhot és -ha teheti- embert eszik.
A norvég tarajos meglehetősen hasonlít a mennydörgőhöz, de nem faroktüskéi vannak, hanem erőteljes, szurokfekete taréjok sorakoznak a gerince mentén. Fajtársaival szemben különösen ellenséges, állománya napjainkban erősen megcsappant. Alig van olyan nagytestű szárazföldi emlős, amit ne fogyasztana el, és -sárkánxtól szokatlan módon- A vizi állatokat se veti meg. Egy bizonyítékokat nélkülöző beszámoló szerint 1902-ben a norvég partok közelében egy tarajossárkány elragadott egy bálnaborjút. A tarajos tojása fekete, kicsinyei a többi fajhoz képest korán (mát 1-3 hónapos korukban) elkezdenek tüzet fújni.
A svéd sróforrú tetszetős külsejű, ezüstöskék pikkelyű sárkány. Bőre keresett varázsipari nyersanyag, védőkesztyűt és pajzsot készítenek belőle. Orrlyukain vakító kék szúrólángot fúj, mely másodperc alatt hamuvá égeti a csontot és a legvastagabb gerendát is. A statisztikák szerint a sárkányfajok kozül a svéd sróforrúak ölték mek a legkevesebb embert, de mivel főkent vad, lakatlan hegyvidékeken élnek, ezt nemkell különösebb érdemnek tartanunk.